Brexit, légiközlekedés, repülőgépgyártás

Már a kilépésről történő népszavazás előtt lehetett tudni, hogy az egyik legérzékenyebben reagáló ágazat a légiközlekedés lesz, azon belül is a diszkont cégek szférája, már ha a leave-szavazatok kerülnek fölénybe. Az tőzsdei reakciók ezt azonnal igazolták, esett az easyJet és a Wizz, a két legnagyobb, a londoni értékpapírpiacra bevezetett diszkontcég papírjainak árfolyama. Az Airportálban megjelent rövid közlemény azt érzékelteti, hogy a Wizz nem tartja hosszú távon veszélyesnek a mostani húsz százalékos esést: „Az EU-n belüli és azon kívüli államok és gazdasági szereplők egyaránt prioritásként kezelik a nemzetközi utazás és kereskedelem szabadságának megőrzését és ápolását annak érdekében, hogy az utazási szolgáltatások alacsony költségek mellett nagy értéket teremtsenek úgy a fogyasztóknak mint a vállalatoknak”.

Talán azért is, hogy ne a Brexit legyen végülis a legfőbb vagy egyetlen olyan ügy, amely meghatározza a cég működését, az easyJet a maga közleményében először arra emlékeztetett, a harmadik negyedévben eddig összesen 1061 járattörlést regisztrált olyan körülmények miatt, mint például a francia légiirányítók folyamatos sztrájkja, Gatwick repülőtéren a kifutópályával és a zsúfoltsággal összefüggő problémák, valamint más, időjárási tényezők. Ennek következményeként csak júniusban eddig több mint 700 járatot törölt a légitársaság, többségüket sztrájkok és az időjárási körülmények miatt. Összehasonlításul: 2015 júniusában 487 járattörlés volt – ebből 420 a római Fiumicino reptéren kitört tűz miatt vált szükségessé.

Az EgyptAir gépének tragédiája is „netagív hatással volt” mind a keresletre, mind a hozamra. A harmadik negyedév adózás előtti nyeresége körülbelül 28 millió fonttal, az egy ülőhelyre jutó árbevétel pedig körülbelül 1,6 százalékponttal csökkent. Ebből adódóan az egy ülőhelyre jutó árbevétel változatlan árfolyamon számolva a harmadik negyedévben körülbelül 8,6 százalékkal lesz alacsonyabb, szemben a félévkor becsült 7 százalékkal. Ennek oka, hogy a járatkimaradások miatt más gépekre átirányított utasok olyan helyeket kaptak meg, amelyeket egyébként az induláshoz közelebbi napokon, drágábban lehetett volna értékesíteni.

Ezután tér ki a közlemény az uniós népszavazásra, ennek következményeképp easyJet a gazdaságban és a fogyasztói hangulatban tapasztalható, további bizonytalansággal számol ezen a nyáron, aminek következtében az egy ülőhelyre jutó bevételek változatlan árfolyamon számolva 4-6 százalékkal csökkennek majd a 2015 első felében elérthez képest. Ezen felül az olajárak és az árfolyamok változása miatt várhatóan hozzávetőlegesen 25 millió font többletköltséggel kell számolnia a légitársaságnak a féléves eredmények közzétételekor előre jelzetthez képest: az árfolyamváltozást nyilván elsősorban a font gyengülése jelenti.

Emiatt az easyJet továbbra is igyekszik a lehető legnagyobb üzemanyag-megtakarítást elkérni. Ugyanakkor a közlemény hangsúlyozza: az easyJet-et egyedülálló hálózata, a digitális technológiákban elért vezető szerepe, költségelőnye és pénzügyi stabilitása képessé teszi arra, hogy hosszú távon is fenntartsa stratégiáját.

Érthető érdeklődéssel várta az iparág az Airbus reakcióját: mint erről akkor beszámoltunk, ez volt az a cég, amely hónapokkal ezelőtt többek közt a britanniai álláshelyek megtartása jegyében biztatta alkalmazottait és általában a briteket a kilépés elleni voksra. Nos Wales, ahol az Airbus-típusok többségének szárnyait gyártják, hallgatott a figyelmeztetésre, ami nyilván nem véletlen, hiszen itt az Airbus a legnagyobb munkáltató, de nyilván az összesített eredmények számítottak. Az Airbus vezérigazgatója, Tom Enders a szavazást követő közleményében úgy fogalmaz, reméli, hogy a válás a gazdasági károk minimalizálása jegyében történik majd. Ugyanakkor világossá tette: a cég át fogja gondolni beruházási stratégiáját az Egyesült Királyságban – mint mindenki más is, tette hozzá.

A Broughtonban létesített szupermodern központ a Reuters jóslata szerint most már a társaságon belüli harcok tárgyává is válhat, hiszen a szárnygyártásáért hevesen vetélkedett korábban Németország és Spanyolország is. Ugyanakkor, és ez némiképp árnyalja a képet, az Airbus a tulajdonosi szerkezetének átalakításával évekkel korábban megszabadult már a kormányok közvetlen befolyásától. Azért természetesen a konfliktusok léteznek, és a szárnygyártás kikerülése az Unió határain túlra felerősítheti a versenyt például az indiai, kínai, mexikói és kanadai beszállítók körében is, hogy esetleg a walesi központ helyébe lépjenek.

A Reuters által megkérdezett szakértő szerint elsősorban hosszú távon, és a beruházások alakulásában lesz majd hatással a változás, de már most megfigyelhető, hogy például az A350-es gyártásában a britek az eddigi húsz százalékos részesedésükből is már vesztettek valamennyit.

A másik fontos tényező magának a légiközlekedésnek az alakulása: amint az easyJet közleménye is jelezte, a társaságok, amelyek komoly forgalmat bonyolítanak az Egyesült Királyság és Európa többi része között, meglehetős bizonytalansággal tekintenek a jövőbe és a forgalom csökkentésével számolnak, ami a gépek iránti igény csökkenését is magával hozhatja. A közös munkavégzés, a kooperáció szellemének aláaknázása pedig közvetlenül érintheti valamiképpen az erre építő európai gyártót, tette hozzá a szakértő.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!