Biztonságosabb kamionok
A technika fejlődésével és olcsóbbodásával a nagyhaszonjárműveket egyre több védelmi és biztonsági eszközzel szerelik fel. Mellettük továbbra is szükség van a sofőrök képzettségére, rátermettségére és megfontolt viselkedésére, hogy minél kevesebb áldozatot követeljen a szállítás és a közlekedés. A németországi Altensteig-Wartban tartott nyolcadik teherkocsi-biztonsági konferencián a Dekra műszaki felülvizsgálati és minőségbiztosítási vállalat vezetői, szakértői és meghívott előadói kifejtették, hogy a javuló európai és németországi baleseti statisztikák ellenére sok még a tennivaló az utak biztonságának javításáért.
Míg az elszállított javak mennyisége Németországban az utóbbi húsz évben hetven százalékkal nőtt, addig idén követelték a legkevesebb áldozatot a teherkocsi-balesetek. A karambolok és a súlyosan megsérültek számának jelentős növekedését szakértők elszomorítónak tartják.
A modern vezetőtámogató rendszerek alkalmazása csökkenti a baleseti kockázatot és mérsékli annak bekövetkeztekor a sérülések kockázatát. A német biztosítók szövetségének (UDV) tanulmánya szerint az automatizált vészfékezési rendszerek tizenkét százalékkal csökkenthetik a teherkocsi-balesetek előfordulását. A kanyarsegédek, holttérfigyelők és tolatóradarok beszerelésével hetven százalékkal lehetne a teherautósok okozta gyalogos és kerékpáros balesetek számát csökkenteni. A sávtartó és sávelhagyásra figyelmeztetők pedig 30 százalékkal csökkenthetik a sávjukból átsodródó kamionok baleseteinek számát.
Az autóipar számos fejlesztése javítja a teherautók biztonságát az egyszerűtől az intelligens megoldásokig. Vegyük például a többfunkciós kormányt, amellyel a sofőr úgy tud különböző eszközöket irányítani, hogy nem kell levennie a szemét az útról, illetve a forgalomról. Hasonló hatású, de már bonyolultabb a szélvédőre vetített kijelző, amely a sofőr látóterében jeleníti meg a menetdinamikai és navigációs adatokat, illetve a különböző rendszerek fontos üzeneteit.
A vezetők a sebességet gyakran alulbecsülik, az előttük haladó járműtől való távolságot túlbecsülik. A távolságot tartó tempomat képes arra, hogy mind a sebességet, mind pedig az elöl haladó járműtől való távolságot az előzetes beállításnak megfelelően önállóan szabályozza. A radarérzékelő 150 méteres hatókörben felméri az előttünk közlekedő járműtől való távolságot és annak relatív sebességét. A vezérlőegység az érzékelő adatai, a sávkövetés, a saját sebesség és a vezető reakciói alapján kiszámítja a legjobb megközelítési stratégiát és ennek alapján vezérli a motor nyomatékát, valamint a fékrendszert. A jármű sebességét, gyorsulását és lassulását úgy szabályozza, hogy állandó marad az előttünk haladó gépjárműtől számított megfelelő távolság. A vezető önállóan is beállíthatja az előírt távolságot.
Az intelligens járműrendszerek között kell megemlíteni a folyamatos csillapítás vezérlést, amely kiszámítja a lengéscsillapítók szükséges erejét a jármű terhelése és az út jellemzői alapján fékezéskor, kanyarodáskor vagy hegyi emelkedőkön. A vezérlőkészülék elektromágnesesen szabályoz egy arányszelepet, mely a lengéscsillapítóban átfolyó olaj mennyiségét meghatározza. Ha például a szelepet magasabb feszültség terheli, a csillapítóban az átfolyás csökken. Az olaj lassabban folyik, a csillapítás keményebb lesz. A rendszer 20-25 milliszekundumonként kiszámítja és szabályozza a csillapítási erőt. A járműre szerelt magasság- és nyomásérzékelők szállítják az adatokat a számításokhoz, de a menetsebesség, a lassítási és gyorsítási jel, a keresztirányú gyorsulás és a keréksebesség adatai is döntőek. A tehergépjárműnél a súlypontot optimálisan be lehet állítani magas terhelésre vagy kilengés elleni stabilizáláshoz. A távolsági buszokban a rendszert kényelmesre lehet hangolni a terhelésnek megfelelően. A rakomány dinamikus stabilizálásának további előnye, hogy csökkenti a gumiabroncsok kopását és védi az utat. A rakományt és a járművet kíméli, az alkatrészek élettartama jelentősen nő és a balesetveszély jelentősen csökken.
Modern kamionokban elengedhetetlen az elektronikus menetstabilizáló (ESP). A rendszer folyamatosan felügyeli a járművet és kipördülés vagy borulás veszélye esetén automatikusan beavatkozik a motorvezérlő- és a fékrendszerbe. Képes arra, hogy a gyakorlott vezetőknél is gyorsabban értékelje a helyzetet és a járművet a fizikai korlátok között irányítható helyzetbe kényszerítse. A jellegzetes baleseti szituációk - gyors kanyarvétel, csúszós úttest, vészfékezés és hirtelen kikerülő manőverek – kockázata tompítható, a balesetveszély csökkenthető.
A hosszú és egyhangú útszakaszokon vagy éjszakai utazásnál előfordul, hogy a vezető figyelme lankad, de az is gyakori, hogy a sofőr egy pillanatra elalszik. A sávelhagyás-figyelő rendszer felügyeli a megfelelő sávtartást. Ha az adott sávot az irányjelző villogása nélkül elhagyja a jármű, hangjelzés vagy kormányrezgés figyelmezteti a vezetőt. A szélvédő mögött elhelyezett kamera érzékeli a sávjelöléseket és kiértékeli a gépjármű helyzetét a sávhatárokhoz képest. Ha a gépjármű átlépi az úttest sávjelölését az irányjelző működtetése nélkül, a vezetőt a sávelhagyás iránya szerint a bal vagy jobb hangszóróból kattogás figyelmezteti (például az MAN teherautói esetében). A rendszer általában 60 kilométer/óra sebesség fölött automatikusan működésbe lép. Az ennél fejlettebb fáradtságjelző rendszerek a jármű mozgásából, a vezető reakcióiból következtetnek arra, hogy fáradt a sofőr és felhívják a figyelmét arra, hogy ideje pihenni.
A jövőben számos újabb fejlesztés, kísérleti fázisban lévő vezetési segéd kaphat zöld utat és épül be a kamionokba, teherkocsikba. A tehergépjárművek és a gyalogosok vagy kerékpárosok közötti ütközések 95 százaléka holttérben történik. Az ilyen veszélyek lehető legnagyobb mértékű csökkentésében ultrahangos védőrendszer működik közre, amelynek feladata, hogy a vezető induláskor és kanyarodáskor észrevegye a környezetében megjelenő tárgyakat. Az érzékelők két méter sugarú körben felmérik megálláskor a vezetőfülke környékét. Az eszköz pontosan meghatározza az ott található tárgyakhoz képesti távolságokat és egy számítógépben eltárolja az adatokat. Ha egy gyalogos vagy kerékpáros közeledik, az érzékelők kiszámítják távolságát. Ha egy adott referenciaértéket átlépnek, a sofőr képi és hangjelzést kap.
Kísérleti fázisban van a kanyarodás segítő is. A tehergépkocsi vezetője számára megterhelő forgalmi helyzetet jelent a jobbra kanyarodás. A kanyarsegéd figyelmezteti a vezetőt, ha jobbra kanyarodáskor nem vette észre a forgalom egy másik szereplőjét, például egy biciklist. Ha a radar biciklit észlel, akkor a kijelzőn vagy a külső tükörben bicikli szimbólum jelenik meg, ha gyalogost, akkor ember. Kiegészítő hangjelzés is hallható a kanyarodás során, ha a vezető a kormányt egy adott szögben elforgatta és a két első érzékelő közelében valamilyen tárgy található.
Az Európai Unió felismerte a vezetőtámogató rendszerek szélesebb körű alkalmazásának szükségességét és a 2015-től forgalomba helyezett teherautók számára kötelezően előírta az elektronikus menetstabilzátort, a vészfékasszisztenst, és a vétlen sávelhagyásra figyelmeztető jelzést. 2018-tól kötelező lesz a teljesen automatizált intelligens vészfékező rendszerek alkalmazása. A szigorítások és az éles európai verseny arra ösztönzik a gyártókat, hogy hamarabb, akár néhány éven belül beszereljék autóikba a később kötelező rendszereket, így várhatóan biztonságosabbak lehetnek közútjaink.
A Renault nemrég jelentette be, hogy a Midlumokhoz is elérhetővé teszi a tartálykocsikhoz már egyébként is kötelező ESP-t, a Daimler pedig sajátos módon óvja sofőrjeit a mikroalvásoktól vagy a fáradt vezetés következményeitől. Az Actrosban különleges, pihentető ülést, kormánypárnát, lazító zenét és élénkítő masszázsolajakat kínálnak, mert tudják, a pihent sofőr a legjobb sofőr. A Mercedes TopFit prototípus fülkéjét néhány mozdulattal fitnesz stúdióvá lehet átalakítani, ahol a sofőr feltöltődik energiával.
Novembertől kötelező a nappali fény az unió országaiban típusbizonyítványt szerző új teherautókban, de már vannak gyártók, akik a jobb láthatóságot intelligens világítással segítik, amelyek a sebességhez, az időjárási viszonyokhoz, illetve a forgalmi helyszínekhez igazítják a megvilágított úttest méretét és formáját.
Van mit javítani a passzív biztonságon is. Frontális ütközéseknél, főként, ha kamion ütközik kamionnal, többnyire menthetetlen a sofőr élete. Japán kutatók a kamionok energiaelnyelésének tökéletesítésén dolgoznak, amelyek révén akár 100 kilométer/órás frontális vagy félfrontális ütközésben sem lenne halálos veszélynek kitéve a járművezető.
Előfordul, hogy a legkifinomultabb védelmi rendszerek sem jelentenek mindenható megoldást. Biztosítók jelentéseiből kiderül, hogy hirtelen fékezéskor, elinduláskor, szűkített sávban haladáskor és buszok esetében le- és felszálláskor óriási a súlyos sérülések kockázata. Ezeket a sokszor banális, emberi figyelmetlenség okozta baleseteket nem lehet csak elektronikai rendszerekkel kivédeni, ide praktikus, egyszerű, életmentő alkalmazások is kellenek, mint csúszásmentes és energiaelnyelő puha padló, fejtámla és biztonságos kapaszkodó a buszokon.
A Dekra kárszakértői a novemberi konferencián azt is hangsúlyozták, hogy nagyon fontos megfelelő minőségű és kopású gumiabroncsok használata. Az olcsó és a kopott gumik rosszul tűrik a hirtelen fellépő erőhatásokat, kritikus helyzetben nem támogatják a tapasztalt vezető mentő manővereit, sőt maguk is okoznak súlyos és végzetes baleseteket. A rossz gumikat nem helyettesíti, de egyébként életmentő a gumiabroncsnyomás-ellenőrző rendszer alkalmazása, amely akkor jelzi az abroncsokban gyakran fellépő, észrevétlen nyomáscsökkenést, mielőtt károk keletkezhetnének. Ha a gumiabroncsnyomás a minimálisan megengedett értékre csökken, akkor egy ellenőrzőlámpa figyelmezteti a járművezetőt a kritikus állapotra. A folyamatos nyomásellenőrzéssel a gumikkal kapcsolatos balesetek 99 százaléka elkerülhető.
