Az Északi-sark olvadásától félnek a szingapúri hajósok
·
2011.08.15. 14:05
Az ázsiai kikötőből Európába most ugyanis a Malacca-szoroson és a Szuezi-csatornán a legrövidebb hajózni, de ha folyamatosan hajózhatóvá válik az Északi-sark, akkor az Európából induló (és oda érkező) hajók a Bering-szoroson át Szingapúr helyett valószínűleg inkább Japánban vagy Észak-Kínában kötnek majd ki.
Egyelőre azonban a sarkvidék csak nyáron járható, de akkor is elképzelhető fagyás. Oroszország pedig alkalmanként 200 000 dollár körüli összeget kér alkalmanként azért, hogy kilenc atommeghajtású jégtörőjének egyike utat törjön a kereskedelmi hajóknak. Ha az oroszok csökkentik ezt a díjat, akkor még hamarabb lehetségessé válik az északi átkelő gazdaságos használata.
Oroszország azonban nemcsak a jégtörőkből húz hasznot: az Arktiszi-lemez alatt megbúvó olajtartalékokat is szeretné kiaknázni, ezt azonban a nemzetközi jogban sokan vitatják, hogy Oroszországnak van-e joga a nemzetközi vizek alatt húzódó olaj kitermelésére. Az ezért vívott harc elég jelentős, szakértők szerint mintegy 100 milliárd tonna olaj lehet a tenger alatt. Oroszország máris 40 jégálló olajkitermelő-, 14 gázkitermelő platformot tervez, valamint 55 jégálló tankert és 20 jégálló gázszállító hajót is terveznek. Ezekből az elképzelésekből furcsa módon épp szingapúri cég csinált profitot: a Keppel hajógyár 260 millió dollárért máris 2 jégtörőt épít a Lukoilnak, és az olajcéggel már egy szándéknyilatkozatot is aláírtak jégálló vontatók, mentő- és szállítóhajók építésére.
Egyelőre azonban a sarkvidék csak nyáron járható, de akkor is elképzelhető fagyás. Oroszország pedig alkalmanként 200 000 dollár körüli összeget kér alkalmanként azért, hogy kilenc atommeghajtású jégtörőjének egyike utat törjön a kereskedelmi hajóknak. Ha az oroszok csökkentik ezt a díjat, akkor még hamarabb lehetségessé válik az északi átkelő gazdaságos használata.
Oroszország azonban nemcsak a jégtörőkből húz hasznot: az Arktiszi-lemez alatt megbúvó olajtartalékokat is szeretné kiaknázni, ezt azonban a nemzetközi jogban sokan vitatják, hogy Oroszországnak van-e joga a nemzetközi vizek alatt húzódó olaj kitermelésére. Az ezért vívott harc elég jelentős, szakértők szerint mintegy 100 milliárd tonna olaj lehet a tenger alatt. Oroszország máris 40 jégálló olajkitermelő-, 14 gázkitermelő platformot tervez, valamint 55 jégálló tankert és 20 jégálló gázszállító hajót is terveznek. Ezekből az elképzelésekből furcsa módon épp szingapúri cég csinált profitot: a Keppel hajógyár 260 millió dollárért máris 2 jégtörőt épít a Lukoilnak, és az olajcéggel már egy szándéknyilatkozatot is aláírtak jégálló vontatók, mentő- és szállítóhajók építésére.
