Atlanti légi háború, Norwegian: szabad az út Amerikába

A washingtoni közlekedési tárca igen hosszúra nyúlt procedúra lezárásaként megadta a végleges engedélyt az európai diszkonttársaság leányvállalatának, hogy az Egyesült Államokba repüljön. A történet fontos állomása lehet az észak-atlanti légi háborúnak, nem véletlen, hogy a Norwegian UK beengedéséről az amerikai repülőterekre hatalmas vita zajlott és óriási volt az ellenállás az Egyesült Államok nagy cégei részéről.

Amint erről többször beszámoltunk, a Norwegian csoport az olcsó észak-atlanti légiközlekedés „újkori úttörője” lett a korábbi, például az emlékezetes Laker-féle kísérletek után, és júniusban beindította diszkont járatait New York és Boston környéki kisebb repterekre. Ezeket a járatokat a Norwegian Air International, vagyis az anyacég kezdeményezte.

A vállalati struktúra viszonylag bonyolult: a mostani, a Norwegian Egyesült Királyságban működő leányvállalatának szóló engedély elsősorban tehát nem a 737-esekkel, az első gépek leszállítása után MAX-okkal június óta repült transzatlanti járatokra vonatkozik, hanem a csoportnak arra a leányvállalatára (Norwegian Air UK), amely Gatwick központtal üzemeltet főképp 787-eseket külön AOC alatt. A cég az ideiglenes engedély birtokában tarthatott fenn járatokat az Egyesült Államok néhány városa és Európa között. A végleges engedély azonban azt jelenti, a Dreamlinerek korlátozás nélkül azonnal beindulhatnak bármely brit, illetve európai és bármely államokbeli várospár között. Például az angliai repüléseken túl novemberre tervezi a társaság megnyitni a Newark–Róma-járatot.

Az amerikai hatóság gyakorlatilag három éven át hezitált az engedély megadásáról. Az Egyesült Államok nagy légitársaságai és főképp a pilótaszervezetek azt állították, a Norwegian megjelenése a piacon azért lenne tisztességtelen verseny, mert az európai low-cost cég sokkal rosszabb bérek és munkafeltételek közt dolgoztatja a személyzeteit, tehát sokkal kisebb munkaerő-költségekkel operál, mint az Egyesült Államokban működő társaságok. A washingtoni tárca azonban mostani közleményében leszögezte, a munkaügyi ellenvetéseknek nincs meggyőző alapjuk, amelyek miatt meg kellene tagadni a Norwegian UK-tól a külföldi légitársaságoknak szóló járatnyitási engedélyt.

Valójában, mint azt az ATW online is hangsúlyozza, az európai oldalról eredményes volt a nyomásgyakorlás az amerikai hatóságokra, mert igaz ugyan, hogy az utasszállításban komoly lesz a konkurencia a Norwegian felől, ugyanakkor, ha megtagadják az engedélyt, ezzel megsértenék az USA–EU nyitott égbolt megállapodást. Márpedig, ha ezt felfüggesztenék, akkor bajba kerülnek az Európába repülő légitársaságok is, vagy akár az olyan nagy amerikai teherszállítók, csomagküldők, mint a FedEx.

A Norwegian reakciója is világossá teszi, hogy elsősorban a Gatwicken állomásoztatott Dreamliner-flotta üzemeltetése lesz ezután hatékonyabb az amerikai célállomások bevonásával, de a Norwegian azt ígéri, fokozatosan minden kontinensre kiterjeszti a hosszú távú hálózatát. A társaság szerint a döntés több ezer új állás lehetőségét jelenti Gatwicken a mostani ezerfőnyi állomány mellett.

A Reuters ugyanakkor arra emlékeztet, a befektetők épp a cég túlzottan gyors bővítése miatt aggódnak: a Norwegian csoport összesen mintegy kétszáz új, alacsonyabb fogyasztású utasszállítót, köztük további húsz 787-est tervez a következő években forgalomba állítani, de kérdés, az olcsó jegyek politikája hoz-e elég bevételt a beszerzések finanszírozásához, miközben a Norwegian éppenséggel a kiadások csökkentésével próbálkozik, a tőzsdéken pedig sokan jelentkeztek a részvényeik eladásával, és emiatt a papírok értéke jelentősen csökkent.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!