Ami kiváltotta a Bivalyokat

Bizony eljárt az idő a MÁV mindenes dízelmozdonya felett is, az első járművet 1973. június 1-jén helyezték üzembe.

Még a hatvanas években döntött a MÁV vezetése egy univerzális, alacsony tengelyterhelésű mozdonytípus vásárlásáról. A cél az volt, hogy az új gépeknek a személy- és teherszállítás területén is teljesíteniük kellett, mi több, ki kellett váltaniuk a 424-es gőzmozdonyokat. Első ízben két prototípus készült el 1967-ben, amely a DHM5 gyári jelleget viselte, és az M41 2001 és 2002 pályaszámot kapta. A számos kísérlet és próba után végül nem kezdődött meg a sorozatgyártás, ám a tapasztalatok figyelembevételével a hetvenes évek elején megkezdődött egy két vezetőállással rendelkező dízel-hidraulikus mozdony kifejlesztése. Ezek a gépek már a DHM7 gyári jelleget kapták.

A MÁV komoly elvárása volt az alacsony tengelyterhelés, hogy a gépek a nagyobb forgalmú mellékvonalakon is meg tudják állni a helyüket, ez a gyártó számára pontos tervezést igényelt. Az első öt gép 1973-ban készült el, a MÁV 1973 és 1982 között összesen 107 mozdonyt vásárolt, öt esztendővel később pedig a GYSEV is vett hét Csörgőt. Az első Csörgő, az M41 2101-es először az Északi elődjébe, az akkor Hámán Kató nevét viselő fűtőházba került, és az esztergomi vonalon állt forgalomba. Később a Csörgők szinte az ország összes vontatási telephelyén feltűntek, így a dombóvári, a szentesi, a hatvani, a békéscsabai, a debreceni, a miskolci, a fehérvári és a szombathelyi fűtőház kötelékébe tartoztak.

Szó szoros értelemben univerzális mozdony született a Ganz-Mávag műhelyeiben, a Csörgők egyaránt továbbították a két-három kocsis mellékvonali személyvonatokat és a 10-11 kocsis expresszeket, de nem ritkán az 1000-1500 tonnás tehervonatokat is. Az idő múlásával azonban teljesen átrendeződött számos fűtőház élete: 1999-ben elkészült a veresegyházi vonal villamosítása, az ezredforduló előestéjén pedig Szombathelyre is leért a drót.

Nem sokkal később az első Uzsgyik is megérkeztek Szentesre, 2010-ben pedig a Boba–Zalaegerszeg–Bajánsenye vonalon vették át a vontatási feladatokat a villanymozdonyok. A korábban tíz-húsz Csörgőt is üzemeltető fűtőházakból lassan egyre több gépet állomásítottak át, Szentesen például már egyetlen M41-es sem dolgozik, de a dombóvári fűtőházban sem lakik négy-öt példánynál több.

A gépeken több felújítást is elvégeztek. Az úgynevezett remot-program keretében összesen 35 mozdony felújítását végezték el a szolnoki járműjavítóban. Az első két remotorizált Csörgő 2002-ben készült el és kezdetben Dombóváron és Pécsett szolgált. Az új, Caterpillar-motorral ellátott gépek (kivéve a 2302-es, amely MTU-motort kapott) a nagyobb fűtőházakhoz, így a fehérvárihoz, a szombathelyihez, a miskolcihoz és a debrecenihez kerültek. Ezen kívül egy komolyabb ráncfelvarráson, az úgynevezett C+K nagyjavításon esett át több jármű, valamint számos mozdony kapott fűtőházi szintű „B”-vizsgát.

A népszerű sorozat már tíz esztendeje sem volt fiatal, akkor a harmincadik évforduló alkalmából a veresegyházi Baranyai János Vasútbarát Klub megrendezte az első Csörgő-napot a fehérvári fűtőházban. Erre az alkalomra készült el a 2143-as gép klasszikus piros-szürke festése, bár ez a mozdony sosem viselte az eredeti színtervet. (Az ünnepet az első, 2101-es pályaszámú gép egyébként már nem élhette meg, 1999-ben selejtezték.)

A negyvenedik évfordulón sem maradhatott el az ünneplés, a veresegyházi csapat és a szegedi Vasúttörténeti Alapítvány megszervezte a második Csörgő-napot, amelyet augusztus 3-án tartottak a székesfehérvári fűtőházban. Az eseményen járműbemutatóval egybekötve több mozdonytípust is meg lehetett ismerni akár belülről is. A 2143-as szintén nem hiányozhatott, de egyaránt ünnepelték az idén ötvenéves M40-es sorozatot is. A típus egyik példánya, a 235-ös Púpos is kapott emlékmatricát, a gép egyébként a győri fürdős továbbítása közti időt minden nap a fehérvári fűtőházban tölti.

A dízeleken kívül a másik vontatási nem képviselőit is meg lehetett szemlélni közelebbről: a Mátyás-mozdonyon kívül Szili és Szöcske is a részt vett a jeles eseményen. Azt pedig már csak halkan jegyezzük meg, hogy mivel a Trakciónak egyelőre nincs kézzelfogható tervezete a Csörgők kiváltására, egy ideig még biztosan láthatjuk és hallhatjuk a sorozat koros példányait a magyar vaspályákon.

Felhasznált irodalom:
Csorba Gábor–Gombos István–Meszár András–Süveges László: 30 éves a Magyar Államvasutak M41 sorozatú dízelmozdonya, Veresegyház, Baranyai János Vasútbarát és Modellező Helyi Kör, 2003.
A dízelmindenes 3. rész, Indóház Extra, 2011/1.