A Volga-Dnepr kivonta a Ruszlánokat, ezt javasolja a konkurenciának is

Novoszibirszkben a felrobbant melletti hajtóművet három órán át nem tudták leállítani.

Saját döntés: első a biztonság. A Volga-Dnepr Airlines földre parancsolta An-124-es óriás teherszállítóit, azután, hogy egyik ilyen gépük, az egyik hajtómű felrobbanása után, kényszerleszállt Novoszibirszk repülőterén és túlfutott a pályán.

A „jól átgondolt” döntésről a légitársaság levélben értesítette az orosz hatóságokat, nyilatkozta a csoport egyik vezetője, egyben jelezte, a lépést azért is kényszerültek meghozni, mert mindeddig a polgári repülési hatóságtól nem kaptak semmiféle eligazítást, direktívát, ajánlást, nem készült előzetes jelentés a történtekről. Ezután a saját belső biztonsági szabályainak megfelelően és az állomány biztonsága érdekében vonta ki a forgalomól meghatározatlan időre mind a nyolc hatalmas teherszállítóját – mint ismert, a piacon ezeknél a gépeknél csak egyetlen gép nagyobb befogadó képességű és teljesítményű a polgári légiközlekedésben, az An-124-es négy helyett hat hajtóművel repülő világrekorder változata, az An-225 Mrija.

A cég részéről nyilatkozó Konstantin Veksin jelezte, a döntést annál is nehezebb volt meghozni, mivel a Volga-Dnepr mind a nyolc aktív 124-esének gépének jóelőre le volt foglalva a kapacitása, a cég kénytelen átcsoportosítani a fuvarokat más gépekre, nyilván elsősorban a csoporthoz tartozó más társaságok flottájára, köztük az AirBridgeCargo 747-eseire, illetve a Volga-Dnepr saját Il-76-osaira. Történik mindez azok után ráadásul, amikor – Veksin maga is utalt erre – a légi teherszállítás teljesítménye az elmúlt hónapokban felfutott, az ágazat előtt hatalmas feladatok állnak, a Volga-Dnepr maga is tartott már októberben „főpróbát” vakcina-szállítás ügyében, amikor Németországból Türkmenisztába repített egy sürgős gyógyszer-szállítmányt.

A két nagy üzemeltető gépei időnként leszállnak Budapesten is, nem beszélve azokról az orosz állami gépekről, amelyek az orosz elnök látogatásai előtt landolnak a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Ruszlánok hozták Kecskemétre két éve a magyar légierő felújított harci helikoptereit.

Ami megint csak szokatlan: Veksin arra szólította fel a másik legnagyobb civil An-124 üzemeltetőt, az ukrajnai Antonov Airlinest, hogy kövesse a példát is szintén állítsa le a maga hét gépét. Ez azt jelentené, hogy ez a túlméretes és túlsúlyos áruk szállításának piacáról, legalábbis egy időre, eltűnne az egyik legfontosabb típus.

A Ruszlanokkal kapcsolatos aggodalom fő forrása nyilván a gép hajtóműve, a Progress D-18-as (korábban Lotarjev D-18), ebben az évben ez a második eset, hogy a hatalmas, húsz tonna körüli tolóerejű hajtómű meghibásodása miatt egy ilyen óriásgép kényszerleszáll. Szakértők szerint problémás a konstrukcióban az is, hogy a gépnek létfontosságú elektromos és hidraulikus, illetve vezérlési rendszerei a hajtóművek forgórészeinek síkjában vannak, ezért is képes egy szétrobbanó turbina-lapát a hajtómű kiesésén túl is megnehezíteni a gép levegőben tartását.

Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a Volga-Dnepr végleg lemondana a Ruszlánokról, sokkal inkább valószínű, hogy a baleset meggyorsítja a típus amúgy is tervezett modernizálási programját. „Ez egy csodálatos repülőgép, és nem helyettesíthető, hiszen csak húsz van belőle a világon” – tette hozzá a légitársaság kereskedelmi igazgatója.

A húsz gép egyébként a polgári állományban lévő Ruszlánokra vonatkozik, rajtuk kívül az orosz állam, illetve a légierő használ tizenkettőt, de hírek szerint ezekből kevés az üzemképes példány, ráadásul a gépek repülőképes állapotban tartását nehezíti a vita az ukrán gyártóval. A kijevi Antonov magának követeli a típustulajdonos státuszát és jogait, beleértve az üzemeltetési engedélyt, miközben az oroszországi Ruszlánok többsége nem Kijevben, hanem Uljanovszkban készült. Az oroszok a hosszú távú megoldást egy teljesen új konstrukció fejlesztésében látják.  

Mint arról beszámoltunk, a novoszibirszki hajtómű-robbanás nem sokkal felszállás után történt, Veksin hősökként említette a gép személyzetét, amely annak ellenére volt képes egy szűk körből viszonylag épségben lehozni a gépet, hogy a kapitány beszámolója szerint „a roncsok megrongálták a kábeleket és megszűnt a teljes elektromos ellátás, beleértve a műszereket, a fékek és a sugárfordítók vezérlését, a teljes kommunikációt. A gép irányítható maradt, de még az interkom sem működött. A túlfutás elkerülhetetlen volt, mert nem működtek a fékek, a sugárfordítók, a spoilerek”. A felrobbant melletti bal külső hajtóművet a túlfutás után még három óráig nem tudták leállítani.

A repülésbiztonsági portálok adatbázisaiban a típus egyébként is leginkább hajtóműproblémákkal szerepel, legutóbb májusban az alaszkai Anchorage repülőteréről ugyancsak emelkedés közben gyulladt ki a Volga-Dnepr gépének bal külső, 1-es hajtóműve.