A visszaélés-bejelentés szabályozása és gyakorlati kérdései

Jelen cikkünkben a belső bejelentési csatornákkal foglalkozunk részletesen annak érdekében, hogy olvasóink számára iránymutatást nyújthassunk a visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek, teendők kapcsán.

Hasonlóan a közérdekű bejelentések és panaszok elintézéséhez, a visszaélés-bejelentés kiemelt célja, hogy növelje a közintézmények, az állami szervek, valamint a magánszféra gazdasági szereplőinek működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Ezt oly módon teheti meg, hogy biztosítja a valós vagy vélt jogsértéseket észlelő és jelző személyek megtorlástól való védelmét és kivizsgálja az adott bejelentést.

A visszaélés bejelentés szabályozása értelmében belső és külső bejelentési csatornákat kell létrehozni, amelyek megkönnyítik a jogsértések eredményes felderítését és kivizsgálását.

A visszaélés-bejelentés szabályozását hazánkban jelen cikkünk megjelenéséig a T/3089. számú törvényjavaslat alapján vizsgálhatjuk a magánszektorban és a közszférában egyaránt működő munkáltató szervezeteknél.

A törvényjavaslat alapján belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia és működtetnie:

• minden legalább 50 fő munkavállalót foglalkoztató szervezetnek – jogalanyiságától függetlenül – december 17. napjától.
• minden 10 000 főnél több lakosú település helyi önkormányzatának és a legalább 50 főt foglalkoztató helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervnek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetnek és gazdasági társaságnak január 1. napjától.

Egyrészt azt vizsgáljuk meg, hogy a bejelentők védelme érdekében a visszaélés-bejelentés szabályozása milyen intézkedéseket követel a belső csatorna létrehozása körében. Másrészt, hogy milyen szakértő személy segíthet eligazodni a visszaélés-bejelentési szabályozás kapcsán és működhet közre a szervezetek kötelezettségeinek teljesítésében is.

2.1. Mi a visszaélés-bejelentés és ki lehet bejelentő?

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben azon információ jelenthető be, amely:

• jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra vonatkozik
• egyéb visszaélésre vonatkozik.

A bejelentést teheti:

• a szervezet által foglalkoztatott személy,
• a szervezetnél volt foglalkoztatott,
• olyan személy, akinek a szervezetnél még csak foglalkoztatásra irányuló felvételi folyamata indult,
• olyan egyéni vállalkozó, egyéni cég, aki a szervezettel szerződéses kapcsolatban áll,
• olyan egyéni vállalkozó, egyéni cég, aki a szervezet tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,
• a szervezet ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagokat is,
• a szervezet szerződéses jelenlegi és volt partnerei (vállalkozók, alvállalkozók, beszállítók és az ő felügyeletük, irányításuk alatt álló személyek),
• a szervezet szerződéses jelenlegi és volt gyakornokai és önkéntesei.

Megállapíthatjuk, hogy a bejelentők köre meglehetősen tág, valamint, hogy a törvényjavaslat még a bejelentés megtételekor fennálló jogviszonyt sem követeli meg.

2.2. A bejelentés megtétele

A belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető szervezet, a rendszerben tett írásbeli bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentőnek a kézhezvételétől számított hét napon belül. Természetesen szóbeli bejelentések megtételére is van mód, amely esetében a bejelentést szó szerint írásba kell foglalnia a szervezetnek. A bejelentő számára küldött írásbeli visszaigazolásnak tartalmaznia kell általános tájékoztatást a bejelentés elintézésével összefüggő eljárási és adatkezelési szabályokról. A szervezet a bejelentésben foglaltakat a körülményekhez képest legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja, amely során értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meghozza a visszaélések orvoslására alkalmas intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés szerint büntetőeljárás kezdeményezése megalapozott, akkor a szervezet köteles intézkedni a feljelentés megtételéről.

A belső visszaélés-bejelentési rendszert fontos úgy kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő személyes adatai kizárólag a bejelentést kivizsgáló személyek számára legyenek megismerhetők. Ezen személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat következtében történő felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmát és a bejelentésben érintett személyéhez kapcsolódó információkat kötelesek titokban tartani, továbbá azokat nem oszthatják meg a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával. A bejelentésben érintett (akire a bejelentés vonatkozik) és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személyt is a vizsgálat kezdetekor alaposan tájékoztatni kell az alábbiakról:

• a bejelentésről,
• a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól,
• az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról.

2.3. A bejelentő érdemi védelme

Jogellenesnek minősül minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amely a szervezet foglalkoztatottjának jogviszonyával összefüggésben a bejelentés miatt következik be, akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Ilyen hátrányos intézkedésnek minősülhet:

• a létszámcsökkentés,
• a felmondás, a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
• a munkaköri feladatok átruházása,
• a munkavégzés helyének megváltoztatása,
• a bércsökkentés vagy a munkaidő megváltoztatása,
• akár a nem szokásos esetenkénti egészségügyi alkalmassági vizsgálat előírása is.

Amennyiben a bejelentő ilyet tapasztal, kezdeményezhet foglalkozás-felügyeleti hatósági vagy bírósági eljárást is munkáltatója ellen.

Ezenfelül a bejelentőnek bizonyos esetekbe lehetősége van arra, hogy bejelentését nyilvánosságra hozza anélkül, hogy üzleti, gazdasági vagy egyéb titok, illetve információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozás megszegése megállapítható legyen. Ilyen eset lehet, amennyiben:

• a bejelentő a belső visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, viszont a bejelentésben foglaltak érdemi elintézése nem történt meg vagy a szervezet az intézkedéseket határidőben nem valósította meg,
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülmény egyértelműen veszélyezteti a közérdeket – így különösen, ha fennáll a visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata,
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, tehát abban az esetben, amikor a bejelentő jogosan feltételezhette, hogy a rendszer valójában nem eredményes vagy működésképtelen.

A kormányhivatalok foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi hatóságai ellenőrzik a visszaélés-bejelentés rendszerének létrehozásával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Hiányosság vagy jogsértés megállapítása esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett közigazgatási intézkedés is bekövetkezhet, amely többek között jelentheti a szervezet felhívását a hiányosságok, szabálysértések orvoslására. Például a hiányzó visszaélés-bejelentési rendszer pótlására való felhívást, amely ha eredménytelen akár közigazgatási bírság kiszabására is sor kerülhet.

A bejelentővédelmi ügyvéd a helyi önkormányzati szervnek, költségvetési szervnek vagy gazdasági társaságnak nem minősülő jogi személyek visszaélés-bejelentési rendszerének központi szakmai szereplője, közreműködője lehet, aki támogatja a bejelentővédelmi kötelezettségek teljesítését. Az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:

• a megbízó tevékenységével összefüggő – külső és szervezeten belülről érkező – bejelentések fogadása,
• a bejelentés továbbítása a megbízóhoz,
• jogi tanácsadás szolgáltatása a bejelentő részére a bejelentés megtételével kapcsolatban,
• kapcsolattartás a bejelentővel, akitől a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kér,
• a megbízó kérésének esetén közreműködés a bejelentés alapján indult – külső vagy belső – vizsgálat elvégzésében.

A bejelentővédelmi ügyvéd személyében és tevékenysége ellátása során független és pártatlan, feladata, hogy a bejelentő és az őt foglalkoztató szervezet jogainak gyakorlását támogassa, illetőleg kötelezettségei teljesítését elősegítse. A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést a foglalkoztató szervezethez – megbízójához – kivonat formájában továbbítja, mivel a bejelentő személyazonosságát illetően titoktartásra köteles és nem fedheti fel a foglalkoztatónak, amely alól kivételt képez, ha a bejelentőtől erre előzetesen, írásban engedélyt kapott.

A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzést bejelentésnek kell tekinteni, amely olyan körülményre vonatkozik, amelynek orvoslása vagy megszüntetése esetében a megbízó jogi vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdek, vagy a tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, illetve a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését segíti elő. Eszerint megállapíthatjuk , hogy a bejelentővédelem célja nem csupán az, hogy a szervezetek tevékenységével összefüggésben jogszabályszegés, szabálysértés, bűncselekmény bejelentésére lehetőséget adjon anélkül, hogy a bejelentőnek megtorlástól kelljen tartania, hanem az is, hogy a jogszabályba nem ütköző magatartásokra vonatkozó bejelentések által megakadályozza a szervezetek mindennapi működésében a tisztességtelen, korrupciós és üzleti szempontból kifogásolható magatartások és gyakorlatok elterjedését, ebből kifolyólag ösztönözve az etikai szempontból is kifogásolhatatlan szervezeti működést.

A bejelentővédelmi ügyvéd az a szükséges kompetenciával rendelkező személy, aki szakmai támogatást, tanácsadást képes nyújtani a köz- és magánszféra szereplőinek, akiknek szüksége van bejelentővédelmi intézkedések meghozatalára, ezzel kapcsolatosan dokumentáció és szabályzatok elkészítésére és bevezetésére. Ilyen lehet például:

• visszaélés-bejelentési rendszer működésével kapcsolatos belső szabályzat megalkotása
• bejelentések fogadásának és kezelésének eljárásrendjének készítése,
• bejelentés szerinti intézkedési terv létrehozása,
• visszaélés-bejelentési rendszerről való tájékoztató és az ehhez tartozó adatkezelési tájékoztató és szabályzat elkészítése.

A fentiek alapján véleményünk szerint valamennyi szervezet számára a bejelentővédelemmel kapcsolatos tevékenységek ellátására és a kötelezettségek teljesítésében való közreműködésre ajánlott bejelentővédelmi ügyvéd megbízása, aki személyesen, szakértelmével és kompetenciájának köszönhetően bármely kérdéskörben támogatja megbízóját és segítséget nyújt az esetleges jogértelmezési nehézségekben.

Amennyiben tanácsadásra van szüksége a visszaélés-bejelentéssel (whistle blowing) kapcsolatosan, keressen minket lenti elérhetőségeink egyikén!

• Web: dmp.hu
• Telefon: +36 30 648 5521
• E-mail: dmp@dmp.hu