A vasút és a karbonlábnyom

Egy utas átlagosan mennyivel kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásához járul hozzá, ha autó helyett a vasutat választja? Erre a kérdésre ad választ a denkstatt Hungary Kft. a MÁV–Volán-csoport felkérésre elvégzett tanulmánya.

A közlekedés környezetre gyakorolt hatása meghatározó: az Európai Unióban ez az ágazat az üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül negyedéért felel. Ennek azonban mindössze fél százalékát teszi ki a vasúti közlekedésből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Ezért a klímaváltozás mérséklésében és az Európai Unió éghajlat-semlegességi céljának elérésében is meghatározó szerepet játszhat a vasúti közlekedés és fuvarozás.

Az Európai Unió 2021-et a Vasút Európai Évének választotta, az akció egyik célja a vasúti közlekedés mint fenntartható és biztonságos közlekedési forma népszerűsítése. Ennek keretében a MÁV−Volán-csoport is több kezdeményezéssel tudatosítja a lakosságban a vasút környezetvédelmi szerepét. A kampány egyik eleme, hogy február 17-étől minden, a MÁV-Start által kiállított elektronikus vonatjegyen, bérleten, valamint azokon a nyomtatott jegyeken és bérleteken, ahol ez nem okoz többlet papírfelhasználást, feltüntetik a rajtuk szereplő távolságra az autós utazáshoz viszonyított szén-dioxid-kibocsátás-megtakarítást. Így minden utas láthatja, mennyit tesz a környezetért azzal, hogy a vasutat választja a személyautó helyett.

A figyelemfelhívó kampányhoz a háttérszámításokat a denkstatt Hungary Kft. szakértői végezték el, többek közt a Nemzetközi Vasúti Szövetség (UIC) által kidolgozott modell figyelembevételével. A MÁV-Start Zrt. részére kifejlesztett módszertan kialakításakor meghatározó volt, hogy a magyarországi viszonyokat szem előtt tartva, azonos kibocsátási forrásokra történjen a számítás. Ennek tükrében mind a vasúti, mind a személyautós közlekedés során a figyelembe vett üvegházhatású gázkibocsátások az üzemanyagok és a villamos energia felhasználásából erednek, és a kitermeléstől egészen a járművekben történő felhasználásig tartalmazzák a folyamat során kibocsátott gázokat, azaz a szén-dioxidot, a metánt és a dinitrogén-oxidot. A számítási metodikával kapcsolatos további információk a vasúttársaság honlapján közzétett módszertani leírásban megtalálhatók.

Az eredmények alapján kilométerenként átlagosan a hetven százalékot is meghaladja az üvegházhatású gázok kibocsátásának azon csökkentése, amit a vasúti közlekedést választó utas elérhet. A számítások szerint az utóbbi öt év átlagadatait figyelembe véve minden vasúton megtett kilométer utasonként átlagosan 45 gramm, míg ugyanez a távolság autóval utasonként átlagosan 176 gramm üvegházhatásúgáz-emissziót eredményezett. A vonaton utazók tehát kilométerenként átlagosan 131 gramm üvegházhatású gáz kibocsátását kerülik el, ha azt feltételezzük, hogy a vasút helyett autóval közlekednének.

Hogy mit is jelent ez a 131 gramm? Vegyünk alapul egy rendszeres, hetente öt utazással járó, húsz kilométer távolságú ingázást. Ilyen például a Biatorbágy–Budapest (22 kilométer) vagy a Solymár–Budapest (19) útvonal. Ezekkel a paraméterekkel egyetlen utas esetében hetente körülbelül 26 kilogramm, havonta pedig 104 kilogramm üvegházhatású gáz megtakarításával számolhatunk, feltételezve, hogy az utas egyébként autóval közlekedett volna. Éves viszonylatban ez a megtakarítás már 1248 kilogramm, mely körülbelül felér egy kisebb személyautó (például egy Opel Corsa) tömegével.

Az eredmények, illetve feltüntetésük a vasúti menetjegyeken fontos elemei a felelős utastájékoztatásnak. A hiteles, számításokon alapuló kommunikáció felhívja az utazóközönség figyelmét arra, hogy döntéseikkel – például a közlekedési eszköz megválasztásával – milyen mértékben tudnak hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és így a klímaváltozás léptékének mérsékléséhez.

Forrás: Magyar Vasút