A Connie, a Vulcan és a többiek: Farnbrorough előzetes 3. rész

Anglia a kétévenkénti csúcshetek előtt áll, ezen a hétvégén a világ legnagyobb katonai repülőtalálkozóját rendezik meg a közép-angliai Fairfordban, majd rögtön ezután a szakmai-kereskedelmi napokkal indul a Farnborough nemzetközi repülőszalon Londontól délnyugatra, hogy aztán azt is egy nyitott hétvége koronázza meg, nagy-nagy airshow-val.

A két rendezvény részben össze is függ egymással, annyiban, hogy a Farnborough-ban megjelenő katonai „anyag” rendszerint már a fairfordi légibázison bemutatkozik, aztán egy rövid átrepülés, és a szalon kiállításán is helyére kerül. Ugyanakkor épp a két rendezvény legnagyobb szenzációja esetében bomlik fel ez a rendszer, most már úgy fogalmazhatunk: remélhetőleg: a szervezők még lehetségesnek tartják, hogy ha Fairfordban nem is, de talán Farnborough-ban mégiscsak látja a szakmai és laikus közönség a század meghatározó harcigép-típusát, az első európai megjelenésére készülődő F-35 Lightning-II-t.

Mint arról korábban beszámoltunk, a pontosan kidolgozott terveket az óceán első átrepülését az kuszálta össze, hogy június utolsó hetében egy már az Eglin légitámaszponton repülő F-35-ösnek kigyulladt a hajtóműve, és ezért repülési tilalmat rendeltek el a típusra. A brit védelmi miniszter tegnapi nyilatkozata szerint azonban van rá esély, hogy Farnborough-ban mégicsak meglesz a bemutató, bár nyilván ebben az esetben is a fairfordi bázison állomásoznak a gépek, köztük a britek számára készült egyik példány.

Visszatérve Farnborough-ra: a légishow egyik főszereplője a brit Királyi Légierő jubiláló köteléke, az ötvenedik szezonját repülő Red Arrows formáció lesz, a RAF ezen kívül repülteti frissebb harci típusát, a Typhoont  is, de ugyancsak a RAF különleges alakulatának (Battle of Britain Memorial Flight) üzemeltetésében repülnek a klasszikus háborús típusok: a négymotoros Lancaster bombázó, a világ tán legszebb valaha volt harci gépe, a Spitfire, a Hurricane és a normandiai partraszállás egyik főszereplője, a Douglas Dakota kétmotoros szálíltógép. A Királyi Haditengerészet két történelmi géppel szerepel, a Hawker Sea Fury és a Fairey Swordfish repül majd, hozzájuk csatlakozik a mai haditengerészet egy jeles helikopter-típusa, a Westland Lynx.

Ha az F-35-ösnek mégsem sikerül megjelennie, lesz azért helyből fel- és leszállni képes harci gép a repülési listán, az a típus, amelyet a briteknél a Lightning-II felvált, és amelynek kivonása óta sokan erősen hiányolják ennek a klasszikussá vált gépnek a bemutatóját: a spanyol haditengerészet hozza el egyik Harrierjét.

A nem a légierő, hanem különféle alapítványok üzemeltetésében megjelenő klasszikus gépek szintén igazán komoly élményt nyújtanak: repülni fog a korai jet-korszak két érdekes és fontos gépe, a Gloster Meteor és a de Havilland Vampire, sőt, a levegőben is látható lesz egy olyan típus, amelyet az ötvenes évektől egészen 2006-ig használtak szórványosan, a kéthajtóműves felderítő, a Canberra, amely időnként az ötvenes években a magyar légtérben is megjelent elérhetetlennek tűnő magasságban. Az egyetlen repülőképes példány a Mid Air Squadron tulajdonában egy érdekes egyszemélyes változat, a tengelytől balra elhelyezett buborék-kabintetős pilótafülkével.

De repülnek az első világháború idejéből származó eredeti vagy újjáépített replika-példányok is, a hadviselők mindkét oldaláról, hogy csak kettőt emeljünk ki: a Sopwith Triplane és a Fokker híres (Richthofen-stílusban pirosra festett) háromfedelűje.

Amit azonban mindenképp meg kell említeni: ismét fellép a hidegháború egyik legkülönlegesebb, legszebb repülőgépe, a hatalmas delta-bombázó, az Avro Vulcan. A világ egyetlen repülőképes példányát életben tartó alapítvány egyszer már bejelentette, hogy végleg elfogyott a pénze a gép üzemeltetésére, de a repülést szerető ezrek adományai révén ebben a szezonban mégiscsak felléphet a fantasztikus látványt és egyben hangélményt nyújtó óriás, és ma még kevesen tudhatják biztosan, hogy nem ez lesz-e valóban mostmár végleg az utolsó szezonja a gépnek.

Az ilyen különleges relikviák repülőképes állapotban tartása hatalmas összegeket emészt fel, aki a Vulcant tehát még látni akarja a levegőben, annak tanácsos most megnézni, mert lehet, hogy jövőre már valóban csak valamelyik kollekció éke marad a földön. Akinek eddig nem volt szerencséje a V-bombázók legszebbikének élményéhez, annak különösen érdemes megnézni a tavalyi RIAT-on tartó bemutató felvételét.

És ami a klasszikus repülést a pompás közönségszórakoztatással ötvözi: egy hatos Jak-50-es kötelék, az Aerostarts, illetve az a Boeing Stearman kötelék, amelynek kétfedeles gépein egy-egy csinos wingwalker hölgy akrobatizál.

Végül talán a légibemutató legszebb és egyik legimpozánsabb darabja lesz a négymotoros klasszikus, karcsú törzsével, hármas osztású vezérsíkjaival, hatalmas csillagmotorjaival: a Breitling „Connie”-ja, a világ kevés repülőképes Lockheed Super Constellation utasszállítóinak egyike.

* * *