A cégstruktúra
A cég elindításának időszakát követően a vállalat vagyona egyre gyarapodik, tevékenységi köre kibővül és a működése során folyamatosan újabb kockázatokkal találkozik. A cég növekedése során elérkezik az a pillanat, amikor célszerű a céges vagyon egyes részeit egymástól szétválasztani, annak érdekében, hogy az egyes tevékenységekhez kötődő kockázatok ne terjedhessenek át a többi vagyonelemre.
Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen funkciók alapján érdemes elválasztani a cég vagyontárgyait. Vannak a cég tulajdonában nagy értékű ingatlanok vagy termelési eszközök? Lehetséges-e, illetve érdemes-e egyáltalán az operatív működés során különböző tevékenységi köröket elválasztani egymástól?
A cél, hogy a kialakított rendszer megfeleljen cége sajátosságainak, miközben biztosítsa a hosszútávú működést és a megfelelő védelmet nyújtsa, akár a cég vagyonát veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén is.
Az úgynevezett „holdingosítás” lényege, hogy a magánszemély és az operatív társaság vagy társaságok közé egy közbenső cég (az úgynevezett holdingtársaság) ékelődik be, amelyen keresztül a tulajdonos tartja az operatív működést végző vállalkozásokat.
A holdingtársaságok létrehozatala kifejezetten olyan esetekben jellemző, amikor a végső tulajdonos a vagyonát több társaságban (vagy akár több országban működő társaságokban) tartja.
Amellett, hogy a társaságcsoport működés egységes irányítás alá kerül, a holdingtársaságok alapítása több adózási előnyt is biztosít:
- A társaságcsoport felhalmozódott vagyona a csoporttagok között adómentesen mozgatható a holdingtársaságon keresztül
- A társaságcsoport leányvállalatai adómentesen értékesíthetők a holdingosítás után
Megállapíthatjuk, hogy Magyarország tehát kedvező hely holdingtársaságok létrehozatalára, köszönhetően a bejelentett részesedések adómentességének, az osztalék adóalapból való levonhatóságának, valamint a külföldi társaságok részére fizetett jövedelmek forrásadómentességének.
Aki ennek ellenére is inkább külföldre tenné társaságcsoportjának holdingközpontját, szabadon válogathat több európai uniós ország (ideértve például Luxemburgot, Svédországot vagy Máltát) vagy EU-n kívüli állam (például Dubaj vagy Szingapúr) szabályozása között.
A cég társasági struktúrájának áttervezése tükrözi a cég működésében megvalósult változásokat, miközben vagyonvédelmi és adózási előnyöket is kínál.
Önálló vállalkozásként indult cégek esetében elérkezik az az idő, amikor a tevékenységi körök kibővülnek és a bevételek növekedni kezdenek, ilyenkor érdemes megfontolni egy cégcsoport létrehozását.
Amennyiben a vállalkozás eszközei egy társaságban összpontosulnak, úgy a tulajdonos által hosszú évek alatt felhalmozott teljes vagyon veszélybe kerülhet valamely kockázati tényező bekövetkezte esetén.
Ennek megelőzése érdekében célszerű a cég értékes vagyonelemeit leválasztani a vállalkozás napi működését végző és a kockázatot hordozó társaságától, tehát az operatív cég mellett a vagyon kezelésével foglalkozó önálló céget, és esetleg a különböző üzletágakra elkülönült vállalkozásokat létrehozni.
A céges működés több társaságba való allokálásával kedvező adózási feltételek érhetőek el a társaságok működése, illetve azok esetleges értékesítése során, miközben lehetséges az operatív társaságokból adómentesen kivonni a vagyont – például egy holding közbeiktatásával.
A cégstruktúra átalakítása lehetőséget ad arra, hogy megalapozzuk és megtervezzük a vállalkozás jövőbeni fejlődését.
Több cég működtetése esetén a cégcsoport önálló társasági adóalanyként való regisztrálásával a tulajdonos mentesül az automatikusan felmerülő transzferárazási problémáktól is.
A befektetési alap egy tőkepiaci szabályozás alatt álló befektetési forma, amely egyaránt alkalmas a magánvagyon kezelésére.
A befektetési alapkezelő látja el a befektetési alap irányítását, képviseletét és hozza meg az alap befektetési döntéseit. A befektető, mint a befektetési jegy tulajdonosa, jogosult az alap hozamára, azonban a jogi szabályozás következtében nem jelenik meg a befektetési alap eszközeinek tulajdonosaként. Ebből adódóan a struktúra alkalmas a vagyon kezelésére a végső tulajdonos identitásának felfedése nélkül.
A befektetési alap által kezelt vagyon a befektetők tulajdonában álló egyéb vállalkozásától független lehet, amely jelentős előnyökkel jár a KKV határértékek számítása, valamint a kapcsolt vállalkozás minősítése szempontjából.
Mivel a befektetési alapot általános és teljes adómentesség illeti meg, ezért számos adótervezési lehetőséget nyújt a magánalapokon keresztül.
Ennek az összetett megoldásnak az alkalmazásánál nehézséget okozhat, hogy egy befektetési alap – és különösen egy alapkezelő – létrehozatala időigényes és költséges folyamat, amely MNB engedélyhez között. Ennélfogva ez a megoldási mód ténylegesen hatékony alternatívaként csak egy bizonyos vagyoni szint felett működhet.
Érdeklik a céges vagy a magánvagyon-megoldások, esetleg a cégeladás mellett döntött? Keresse tapasztalt kollégáinkat a lenti elérhetőségeken:
- Telefon: +36 1 889 2800
- E-mail: info@vagyontervezes.hu
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!