Újabb ultrahosszú tervek: Sydney-New York, 19 óra!
A Singapore korábban a newarki vonalon tartotta a világrekordot A340-esekkel, most épp a Qantas repüli a csúcsot Sydney és Dallas között. Az ultrahosszú, 18-19 órás járatok erősen kötődnek az új típusokhoz: a SIA a maga terveit az A350-es egy különleges, ULR (Ultra Long Range) kiadásban 2018-tól szállítandó változatára alapozza.
A Qantas a maga mostani szuperhosszú dallasi járatát A380-asokkal repüli, de, ami nyilván némi csalódást jelent az európai gyártó számára, az ausztrálok a Sydney–New Yorkot nem a kétszintes európai óriással, hanem egy jövendő Boeing-típussal tervezik, a 777-es modernizált 8X változatával. Sőt, nyilván a különleges vetélkedés hatására a Qantas nem várja meg, amíg ez a típus 2020-tól rendelkezésre áll, egy kisebb géppel, a 787-9-essel már 2017-ben beindíthatja a járatot, igaz, kisebb utasszámmal, de így tehát elébe vághat a szingapúriaknak és megtarthatja az ultrahosszú járatok világrekordját, mielőtt a SIA beveti a harcba az ULR 350-eseit.
Mint azt az ausztrál légitársaság vezérigazgatója Alan Joyce egy nemrég tartott sajtóreggelin elmondta, a Qantas ebben a pillanatban is naponta háromszáz utast visz közbülső leszállással New Yorkba. Arra a kérdésre pedig, hogy lesz-e igazi piaca az utasok körében a 19 órás, megszakítás nélküli légi utaknak, a vezérigazgató határozott igennel válaszolt. Természetesen sokféle repülési lehetőség adódik az utasoknak Sydneyből New Yorkba Los Angelesen vagy Dallason keresztül, de mindig is lesz érdeklődés olyan járatok iránt, amelyekre felszáll az utas, aztán leszáll a célállomáson – mondta a Qantas egy másik vezetője.
Mindeközben nyilvánvaló, a Qantas sem képzeli úgy, hogy az utasok heringesdoboz formában repülnének végig leszállás nélkül majdnem egy egész napot. Amint a Singapore korábbi ultrahosszú repüléseit kizárólag business- és first classra konfigurált 340-esekkel bonyolította, és hasonlóan szellős, első osztályos és business elrendezésben repülteti majd a 350-eseket is, a Qantas főnökei is azt mondják, hogy a maguk gépét „megfelelő konfigurációban” képzelik.
A célszerű elrendezés nemcsak a prémium-kategóriás férőhelyeket jelenti, hanem a megfelelő kiszolgáló egységeket is, például elég konyhai kapacitást ahhoz, hogy az utasok három teljes értékű étkezést kaphassanak repülés közben.
Az Australian Business Traveller felidézi a légiközlekedés korábbi korszakait: 1954-ben a Qantas gépén Sydneyből San Franciscóba 31 órán át tartott az út két közbülső leszállással Fiji szigetén és Hawaiin. Most a Qantas–New York vonalon az út Los Angeles repülőterén majdnem két óráig szünetel, vagyis az utazás 21 órát vesz összesen igénybe. Viszont az utasok a közbülső leszálláskor felfrissülhetnek, kinyújtóztathatják tagjaikat, tán még egy tusolásra is van idő.
A szélestörzsű gépek szellősen berendezett prémium-osztályai azonban repülés közben is alkalmasak egy kis mozgásra, sétára, a fedélzeti bár meglátogatására. Viszont nyilván ez a lehetőség csak a pénzesebb jegyvásárlóknak nyitott, akik economy osztályon szoktak utazni, azoknak valóban jobban megfelel két tíz óra körüli szakasz, közte egy kis felfrissüléssel.
Ami pedig a típusválasztást illeti, internetes vélemények szerint az ausztrál nemzeti légitársaság mintha kezdene inkább Boeingokban gondolkodni a mostani vegyes flotta helyett. A meglévő A380-asok mellett még nyolc példány van a rendelési listán, de leszállításukat a Qantas elhalasztotta és még mindig nem döntött az átvételükről, miközben két év múlva érkeznek az első 787-esek, és láthatóan komoly tervek fűződnek ahhoz a modernizált 777-eshez is, ami igazából a jelenleg használt négyhajtóműves típusok gazdaságos utódlására szolgál.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
