Privatizációtól végjátékig: Malév-kronológia a leállásig

2001–2003: Megszülettek a lízingszerződések, amelyek révén a Malév a ma is használt Boeing 737NG flottához jutott, ezeket a szerződéseket kellett most meghosszabbítani.
2007: a Malév privatizációs szerződése az Abramovics képviseletében működő AirBridge Zrt.-vel, majd 102 millió euró értékű hitelgarancia-szerződés aláírása a Malév és az orosz Vnyesekonombank között.
2008: megszűnnek a Malév hosszú távú járatai, a 767-eseket kivonják a forgalomból.
2009–2010: a Bajnai-kormány 25 milliárd forintot költött a Malév visszaállamosítására.
2010: a WizzAir feljelentése nyomán az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Malévnak nyújtott, a feljelentés szerint tiltott állami támogatások ügyében.
2011: Limburger Lóránt váltja Martin Gausst a vezérigazgatói székben, és új kereskedelmi stratégiát vezet be.
2011. június: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 4,5 milliárdos tőkejuttatásban részesíti a Malévot, bejelentik, hogy a további tőkerendezés több lépcsőben történik.
2011. június: Chen Feng, a HNA igazgatótanácsának elnöke szándéknyilatkozatot ír alá a Malév-részesedés megvásárlására.

2011. július: a Hainan újabb részvények kibocsátásával tőkeemelést hajt végre a hitelek törlesztésére és a Malév megvételéhez szükséges tőke előteremtésére.
2011. augusztus: a cseh Unimex Group és a hozzá tartozó Travel Service konzorciuma megvásárolná a Malévot.
2011. augusztus 23.: a közgyűlés összesen 18,5 milliárd forint tőkeemelésről döntött.
2011. október 6: a Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a tárca szeretné elérni, hogy a korábbi támogatások miatt ne marasztalják el Magyarországot. A 2012-es költségvetés-tervezetek szerint a kormány akkor sem szándékozik további tőkét juttatni a légitársaságnak, ha a cég eladása nem történik meg.
2011. november 21.: 4,2 milliárdos tulajdonosi kölcsönszerződés aláírása a rövid távú finanszírozás érdekében.
2011. november: a hosszú távú járatok 2008-as megszüntetése óta a legnagyobb októberi árbevételt érte el a Malév, és az eredmény „milliárdokkal haladja meg a tavalyit”, ugyanakkor jelentősen javult a járatkihasználtság is.
2011. december 5.: nem tárgyal a Malév megmentéséről a magyar kormány, ugyanakkor szükség van egy nemzeti légitársaságra, mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Fehér könyvet adnak ki a légitársaság elmúlt tíz évéről, az előző kormányok és Malév-vezetések mulasztásairól. A fejlesztési miniszter azt is leszögezte, hogy kínai útja során nem is tárgyalt a veszteséges magyar légitársaságról.
2011. december 7.: a nemzeti fejlesztési tárca közleménye szerint nincs csődközeli helyzetben a Malév, európai szakmai befektetőkkel tárgyal a minisztérium, és mindent megtesz a vállalat életben tartása, hatékony működése érdekében.
2011. december 8.: sajtóértesülések szerint Felleginek azért kellett távoznia miniszteri posztjáról, mert a kormányfő úgy vélte, „nem foglalkozott megfelelően” a Malév helyzetének rendezésével.

2011. december 14.: A termék jó, az eladást kellett erősíteni; plusz tíz gép kellene a légitársaságnak – nyilatkozta az iho/repülés számára Limburger Lóránt megbízott vezérigazgató.
2011. december 21.: A közgyűlés nem hozott döntést a tőkerendezésről. Berényi János zrt.-elnök „a további negatív hírek megelőzése céljából” bejelentette, hogy a következő közgyűlést január hatodikára hívta össze, ezen szerepel a légitársaság tőkehelyzetének rendezése.
2011. december 30.: Újabb, ezúttal ötmilliárd forint tulajdonosi kölcsönt kapott a Malév a kormány legújabb határozata szerint.
2012. január 6.: a tőkerendezésről szóló napirend előtt felfüggesztették a rendkívüli közgyűlést, amelyet 27-ére hívtak össze változatlan napirenddel.
2012. január 9.: a Malév számára nyújtott „összeegyeztethetetlen” állami támogatás visszafizetésére szólította fel Magyarországot az Európai Bizottság. A fejlesztési tárca közleménye szerint változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest-központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon.
2011. január 11.: Berényi János, a zrt. elnöke a közszolgálati televízióban azzal fordult az utazóközönséghez, hogy „a Malév repül és repülni fog”.
2012. január 11.: Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos bejelentette, öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyében a Központi Nyomozó Főügyészségen.

2012. január 27.: a Malév január 6-án felfüggesztett és most folytatott közgyűlése a flotta bérleti szerződésének meghosszabbításáról, illetve tőkeemelésről sem döntött – tudatta Berényi János, a Malév Zrt. elnöke.
2012. január 27.: lapinformációk szerint a spanyol Vueling légitársaság veszi meg a Malév többségi tulajdonát, már addig jutottak a tárgyalások, hogy a cégnél igazgatósági döntésre vár a magyar légitársaságba való beszállás.
2012. január 30.: kormányrendelet jelenik meg, amely a Malévot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíti. A törvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a gazdálkodó szervezet ellen a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. Továbbá rendkívüli moratórium illeti meg a kiemelt fontosságú céget a vele szembeni követelések teljesítésében.

2012. január 30.: a Malév tevékenységének finanszírozása január végétől ellehetetlenül a folyamatosan javuló kereskedelmi eredmények ellenére – jelentette be Limburger Lóránt vezérigazgató a légitársaság igazgatóságának ülésén.

2012. január 30.: Berényi János, a Malév elnöke keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette: a Malév néhány napon belül letérdelhet, ha a repülőterek előre kérik a díjakat. Az elnök hozzátette: a Malév gépeit lízingelő ILFC-vel meg tudtak állapodni, így a gépek biztonságban vannak.

2012. február 1.: A Magyar Közlönyben megjelent az 5/2012-es kormányrendelet, amely lényegében azokat az intézkedéseket sorolja, amelyek a Malév leállása miatt válnak szükségessé. A kártalanítási és segítségnyújtási célra kétmilliárd forint áll rendelkezésre, a tartalék terhére. A kormányrendelet szerint kártalanítás és segítségnyújtás azokat az utasokat illeti meg, akik a Malév leállásának napján, illetve az azt követő három napra rendelkeznek Malév-jeggyel, és már elutaztak a célállomásra.

2012. február 2.: A Fővárosi Bíróság végzést hozott a társaságot megillető rendkívüli moratórium elrendeléséről, emellett rendkívüli vagyonfelügyelőt rendelt ki a vállalat mellé, akinek a hozzájárulása nélkül a Malév Zrt. a továbbiakban kifizetéseket nem teljesíthet. A fejlesztési tárca közleménye hangsúlyozza: a rendkívüli moratórium alapján a légitársaság a csődvédelemhez hasonló védelmet élvez, a vele szembeni pénzkövetelések behajtása céljából indított végrehajtások szünetelnek, a biztosítékok jogszabály szerint nem érvényesíthetők.

2012. február 2.: Fábián Balázs, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. vezetője, a Malév vagyonfelügyelője azt mondja: mandátuma „legrosszabb esetben a felszámolásig” tart.

2012. február 3., reggel hat óra: a gépek a földön maradnak.