Néhány napra(?) teljesen leállt a Kingfisher
Két napja nem üzemel India válság-sújtotta légitársasága, a Kingfisher. Mint arról korábban hírt adtunk, a legnagyobb indiai magánkézben lévő légitársaság már sok hónapja küszködik súlyos pénzügyi nehézségekkel, amelyeket a vezetés elsősorban a repülőgépek magas bérleti díja, az égbe szökő üzemanyagár és az Indiában a kormány által keményen megemelt repülőtéri illetékek okoznak.
Néhény nappal ezelőtt komoly reményeket keltett az a hír, hogy az indiai kormány, jelentős részben nemzetközi nyomásra, engedélyezte, hogy indiai légitársaságokba külföldi hordozók is befektethessenek. Azonban a jelek szerint a Kingfisher konkrét mentóajánlatot nem kapott még, az alkalmazottaknak azonban elfogyott a türelmük.
A leállásra a társaság közleménye szerint a sztrájkoló alkalmazottak erőszakos fellépése miatt került sor, bár egyes újsághírek szerint a Kingfishernek amúgy is felőrlődtek már a tartalékai, hiszen gépek és járatok leállítására már korábban is sor került, a nemzetközi vonalakon már március óta nem repülnek a társaság utasszállítói.
A friss hírek szerint a vállalat alkalmazottai hónapok óta nem kapnak fizetést. A cégvezetés közleménye a dolgozók egy kis agresszív csoportjáról beszél, ezeknek az embereknek az önbíráskodása vezetett az üzemeltetés felfüggesztéséhez. A management azt állítja, hogy bőven lenne fedélzeti személyzet és kiszolgáló a járatok fenntartásához, azonban ez az erőszakos kis csoport – hírek szerint a karbantartó személyzet – őket is megakadályozza a munkavégzésben.
A törvényességi fellépés előtt a vezetés még megpróbálja meggyőzni ezeket az alkalmazottakat, és azt ígéri, hogy csütörtökön ismét repülnek a társaság gépei, sőt, helyreáll a normális forgalom.
A Times of India szerint azonban a leállás hosszú lesz, az indiai légügyi hivatal egyik magasrangú munkatársa bejelentette: a kormány nem fogja tovább engedélyezni, hogy a társaság úgy működjön, hogy közben továbbra sem fizeti az embereit. A kormány adatai szerint a Kingfisher napi 40 millió rupiát, 760 ezer dollárt veszített minden egyes üzemnapján, de kétszer ekkora a veszteség, ha nem repülnek a gépei. Leálláskor a légitársaság az eredeti 64 gépes flottájából már csak tízzel tartotta fenn a járatokat.
