Készül a Szent Jobb-kocsi!

„Kétszeresen is szentév volt 1938 Magyarországon: a budapesti XXXIV. eucharisztikus világkongresszus és Szent István apostoli királyunk halálának, 1038. augusztus 15-ének 900. évfordulójáról való megemlékezés kapcsolódott össze egy nagyszabású ünnepségsorozatban. Ennek keretében egymást szervesen kiegészítették az állami és egyházi, a nemzeti és a keresztény mozzanatok. A két ünnep közös csúcspontja a Szent Jobb országlátása volt, amely összekapcsolta a központi és a regionális ünnepségeket és a felekezetek fölé emelkedve a nemzeti egységre való törekvés jelképe lett” – írta az Indóház 2012 májusi számában Koós Hutás Katalin, a Budavidéki iránytű címú folyóirat főszerkesztője.

A Szent Jobb szállításához egy gazdagon díszített, különleges műszaki megoldásokat megvalósító vasúti kocsit épített mindössze négy hónap alatt a Serédi Jusztinián bíboros vezette Szent István Emlékév Országos Bizottsága megbízásából a MÁV, amit a hozzá kapcsolódó kocsikkal együtt ma „Aranyvonatnak” nevezünk. Bátran állíthatjuk, az ereklyét szállító vagon, az „aranykocsi”, a magyar tervező- és díszítőművészet és a magyar ipar remeke volt. A leírás szerint az aranykocsit nemcsak különleges külső és belső díszítése, hanem alakja is megkülönböztette más gyorsvonatú kocsiktól. Kívülről szemlélve az első, ami feltűnt, hogy oldalfala mélyebbre nyúlt le, hogy minél kevesebb látszódjék az alvázon szükséges szerkezeti részekből. A másik, ami szembeötlő volt, az a hatalmas nyílás a kocsi mindkét oldalán, amelyen át mindenki láthatta a Szent Jobbot. E nyílás a kocsi padlós szintjétől egészen a tető aljáig ért: 1790 milliméter magas volt, szélessége pedig 3300 milliméter. Elzárására egy aranyozott keretekbe foglalt, háromrészes, gumi görgőkön és plüss csúszópofákon zajtalanul mozgó tolóajtó szolgált, amely egy-egy drótköteles húzószerkezettel a kocsi belsejéből észrevétlenül volt nyitható-csukható.

A kocsi belseje egy nagy és két kisteremből állt. A nagyterem a Szent Jobbot bemutató dísztér, a két kis terem a kocsi végein a szolgálaton kívüli koronaőrök tartózkodási helye volt. Innen működtették a tolóajtók nyitó és zárószerkezetét, valamint a világítás kapcsolóit.

A nagyterem közepén állt az a különleges rugós állvány, amelyen a Szent Jobb az ezüst ereklyetartóban útközben nyugodott. Az ereklyét a vasúti szállítás közben óvni kellett minden veszedelmes rázkódástól. Gondoskodni kellett tehát olyan állványról, amely a vasúti jármű magasabb frekvenciájú rezgéseit alacsonyabb frekvenciájú, „lágy” rezgésekre alakította át. Főképpen a váltók és sínütközések okozta függőleges irányú rázkódtatások ellen kellett védekezni. Minthogy a lökések minden irányból jöhetnek (indítás, fékezés, sínütközések, kanyarulati egyenetlenségek), az állványnak olyannak kellett lennie, hogy a behatásokat minden irányból egyforma rugalmassággal vegye fel. A leleményesen elkészített szerkezet próbájánál az alapelv az volt: akkor jó az állvány, ha a legrosszabb pályán a szóba jöhető legnagyobb sebességnél sem lépnek fel a vállon való hordozásnál nagyobb erők. Ennek mérésére a dunakeszi főműhelyben műkörmenetet rendeztek. Az ereklye körmeneti hordozó állványát az ereklyetartó körülbelül 70 kilogrammos súlyával megterhelték, elhelyezték rajta a Bereznai-féle optikai gyorsulásmérő műszert, majd négy ember a vállára vette és körülhordozta. A műszer adatait diagramon rögzítették. Ezután futópróbára vitték az aranykocsit a beszerelt állvánnyal együtt a budapest–szobi vonal legrosszabb szakaszán, 70 kilométer per óra vonatsebességgel. A mérések azt igazolták, hogy még e rossz vasúti szakaszon is az ereklye több mint kétszer kisebb rázkódásokat szenved el az állványon, mint a körmeneti körülhordozáskor.

Az aranykocsi arany, ezüst, bíbor és zöld színekben pompázó, gazdagon díszített külső oldalait a magyar szentek: István, Gellért, Imre, Gizella, Margit, Mór, László és Erzsébet egészalakos képei díszítették, mindkét oldalán az 1038–1938 évszámok hirdették a szent király jubileumát. A kocsi tetején négy imádkozó angyal között a Szent Korona este kivilágított, nagyított mását helyezték el. A kocsi közepén a kétoldalt üvegfalú, a padlóján és oldalain bíborszínű, a mennyezetén hófehér selyemmel bevont díszteremben a rezgéscsillapító-rugós állványon nyugodott a koronaőrök őrizte, megvilágított ereklye, hogy ott is jól lássák, ahol nem emelték le a vonatról, csak áthaladt a szerelvény.

Összesen huszonkét olyan magyar várost látogatott meg 1938 és 1942 között a Szent Jobb, ahol az aranyvonat nemcsak megállt, hanem az ereklyét a városban közszemlére téve tisztelegtek előtte. Ezek a városok Esztergom, Székesfehérvár, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Baja, Pécs, Szekszárd, Vác, Győr, Komárom, Szombathely, Sopron, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szentes, Békéscsaba, Debrecen, Gyula, Szolnok, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Gyöngyös, Érsekújvár, Győrszentmárton (ma: Pannonhalma), Balassagyarmat, Ipolyság, Losonc, Dunaszombat, Rozsnyó, Salgótarján, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Ungvár, Nagyvárad voltak.

Ennek az 1938-ban elkészült, Da 6020 pályaszámú, a Szent Jobbot szállító aranykocsinak az eredetivel azonos újjáépítésére egy szellemi műhelyt hoztak létre a Magyar Koronaőrök Egyesülete, a MÁV História Bizottság, a Magyar Vasúttörténeti Park, a MÁV Nosztalgia Kft., a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Szent István Bazilika képviselői. A munkálatok befejezését 2013 nyarára, Szent István halálának 975. évfordulójára tervezték, ám az anyagi források szűkössége miatt csak a régi kocsiszekrény felépítményének elbontásáig jutottak.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány az Indóház idézett cikkében felhívást tett közzé a Szent Jobbot hordozó kocsi eredeti díszítőelemeinek, egyéb tartozékainak felkutatására, a külső díszítések vázrajza Márton Lajos székelyudvarhelyi születésű grafikus festőművész, templomfestő hagyatékából került elő.

A 2012-ben kiszemelt kocsi a Ganz Vs' jellegű, 1900-ban gyártott kocsija, eredetileg az ABah 100524-es pályaszámot viselte. Később Ba 3077, majd Aaf 1280-as számon futott, üzemi kocsiként az Yp 5608-as számot viselte. Utolsó üzemi száma 30 55 117 6474-1 volt, megőrzendő járművé 1991-ben nyilvánították 80 55 117 9104-0 számon. A kocsi lecsupaszított alváza a Magyar Vasúttörténeti Parkban állt 2012 óta, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum 2015. október 31-én közbeszerzést írt ki a Szent Jobb-kocsi újjáépítésére. A tenderen a Dunakeszi Járműjavító és a MÁV Nosztalgia Kft. alkotta konzorcium nyert, de ennek létrehozása is több akadályba ütközött. A vasúti járműjavítók ugyanis vagy a kapacitásuk leterhelése, vagy pedig a veterán kocsik felújításában szerzett kevés gyakorlat miatt ódzkodtak a részvételtől. Végül a szerkezeti rekonstrukciót Dunakeszi, a díszítőelemek elkészítését a MÁV Nosztalgia vállalta.

A közlekedési elvárások is változtak 1938 óta: a kocsinak az NKH jelenlegi elvárásainak kell megfelelnie. A tervek szerint 120 kilométer per órás vontatási sebességre lesz alkalmas, a korabeli kinézettel, a jelenlegi technikai feltételeknek eleget tevő változtatások kívülről nem lesznek láthatók. Ahogyan az eredeti kocsi, úgy a dokumentációk java is elveszett. Egyes források szerint egy bajorországi titkos német raktárban rejtőzik, mások a Dunakeszi Járműjavító udvarán látták kiégve a háború után. Az 1937-es átépítés tervei nincsenek meg, azonban a kellő mennyiségű fénykép- és filmfelvételek alapján rekonstruálni lehet a kocsi külsejét, valamint a rezgésbiztos ereklyetartót is.

A MÁV Nosztalgia Dunakeszivel szerkezetkész átadásban egyezett meg, nem futóképesen, a díszítések nélkül kapják meg majd a kocsit. További gondot jelenthet, hogy a teljes felújítás mintegy 125–130 millió forintos költségéből nagyjából hetvennyolcmilliós forrás áll rendelkezésre, a járműjavítói felújítást követően újabb forrásokat kell keresni. A kocsi teljes egészében reálisan 2018-ra, az Aranyvonat országjárásának nyolcvanadik évfordulójára készülhet el, a 2020-ban soron következő eucharisztikus világkongresszus alkalmából az országjárást is meg lehet majd ismételni.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!