Határidőre elkészültek
A vizsgált nyomvonalak közül a Komárom–Bicske–Ercsi (dél)–Kiskunlacháza–Bugyi–Ócsa/Dabas–Ceglédbercel–Szolnok útirány kiépítését javasolják a szakemberek. A benyújtott pályamunkák közül ez a nyomvonalvezetés az, amely egyrészt a legkisebb költséggel építhető meg, másrészt a legkisebb infrastrukturális átalakítást ígényli, így környezetterhelése is a legkisebb.
Az új nyomvonal hossza 195 kilométer, ami megyegyezik a jelenleg használt, Budapestet átszelő tranzitútvonal hosszával, így a fuvarozóknak sem jelentene költségnövekedést. A kétvágányú, villamosított vonalon 120-160 kilométer per órás sebességgel, és 22,5 kilonewton tengelyterheléssel közlekedhetnek majd a vonatok.
A v0 az elkövetkező húsz év legnagyobb vasúti beruházása lehet. Fülöp Zsolt, a megvalósíthatósági tanulmány koordinálását végző MLSZKSZ (Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége) elnöke kifejtette: a Budapesten keresztül vezető vasútvonalak műszaki állapota és túlterheltsége miatt már akkor is késésben lenne az ország a fejlesztéssel, ha a körgyűrű ma elkészülne – utalva ezzel a személy- és teherforgalommal egyaránt igénybe vett dunai átkelés (Összekötő vasúti híd) szűk kapacitására.
Az elfogadott IV. nyomvonalsáv beruházási költsége nagyjából 300 milliárd forint, a szükséges kormányzati döntések meghozatala és a források, építési területek rendelkezésre állása esetén az építkezés 2017-ben kezdődhet, a vasútvonalat 2020-ra adhatják át.
A v0 vasútvonal terveivel részletesen az Indóház 2012 december–2013 januári összevont száma foglalkozik.
