Építkezés Szántódtól Kaposvárig

A nyári menetrendig még három és fél hónap van hátra, ha addigra tényleg be akarják fejezni, pontosabban a forgalom felvételéhez szükséges szintig el akarnak jutni mindkét vasútvonalon, akkor nagyon bele kell húzniuk az építőknek. A jó idő beköszöntével ezt úgy néz ki meg is tették, szinte a teljes átépítés alatt álló szakaszon zajlik a felújítás, több száz ember és munkagép közreműködésével. A munkát az ősszel Szántódon kezdték az állomás átépítésével, ami még tavaly el is készült, így a főváros irányból jelenleg idáig közlekednek a személyszállító vonatok.

Innentől Balatonszentgyörgyig meglehetősen vegyes a kép, vannak szakaszok, ahol már elkészült az új pálya és a felsővezeték is, és van ahol még érdemben nem nyúltak hozzá. Mondhatnánk, hogy újabb kétvágányú szakasszal bővül a vonal, de inkább csak arról van szó, hogy Balatonlelle felső állomás második vágányát jó egy-másfél kilométerrel meghosszabbítják a kezdőpont felé, így az akár repülőkeresztek lebonyolítására is alkalmas lesz majd, túl sokat nem fog javítani a vonal zavarérzékenységén. További látványos változás, hogy Fonyód és Bélatelep között, ahol a löszfal és a 7-es főút mellett megy a vasút, kivágták a fákat a parton, ezáltal az eddigieknél jóval szebb panoráma tárul majd az arra utazók elé. Persze nyilván nem emiatt vágták ki őket, hanem azért, mert ezen a szakaszon egy új hullámtörő műtárgyat is építenek.

(Érdemes megemlíteni a cikkünk előzményével kapcsolatban felmerült kérdést is, amelyre a kivitelező Swietelsky a következő választ adta szerkesztőségünknek: „A hagyományos földmunkás technológiával készülő szakaszokon, a geotechnikai méretezés és tervek szerint 30–40 centiméter vastagságban meszes-cementes helyszíni stabilizáció készült, így geotextilia beépítése nem indokolt a stabilizált réteg és a védőréteg közé.” – a szerk.)

Ejtsünk néhány szót a Kaposvár–Fonyód vonalról is. A 36-os számú, ötvenhárom kilométer hosszú dízelüzemű fővonal köti össze a Balatont a somogyi megyeszékhellyel és azon keresztül több dél-dunántúli térséggel is, mint például Dombóvárral vagy Péccsel, de volt idő, amikor még Szegedről is járt erre fürdősvonat. A vonal állapota napjainkra nagyon leromlott, a valamikor nyolcvannal járható pályán az utóbbi években már csak hatvan volt a plafon, azonban még ezt a száguldást is hosszú-hosszú kilométereken át negyvenes sebességkorlátozások csillapították. Ennek eredményeképp a menetidő a két város között átlagosan másfél óra volt, de még a leggyorsabb vonatnak, a mindössze két helyen megálló pécsi fürdősnek is egy óra és tizenöt perc kellett az ötvenhárom kilométer leküzdéséhez. Tovább ront a helyzeten, hogy a vonal még működő állomásain helyszíni állítású váltók vannak, viszont takarékossági okokból csak egy váltókezelő szolgál, aki biciklivel ingázik a két váltókörzet között, ez pedig nagyobb technológiai időket eredményez, vagyis a félreálló vonatnak hosszabb tartózkodást.

Ha minden igaz, a mostani átépítés mindezeket orvosolni fogja. A használt anyagból megújuló pályán újra nyolcvannal lehet majd döngetni, és talán a biztosító-berendezéseket is korszerűsíteni fogják majd. Jelenleg Fonyód és a nagyjából félúton lévő Osztopán állomás közötti szakaszon van nagyrészt átépülve a pálya, de az érintett állomások, megálló-rakodóhelyek vágányzatához még nem nyúltak. Az Osztopán–Kaposvár szakaszon szemlátomást még nem történt látványos beavatkozás.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!