Egy újabb aláírás és egy vegyesvállalat a 150-es újjászületéséért

A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány még 2015. november 24-én, Szucsouban kötött egyezményt. A szerződés az Országgyűlés jóváhagyásával (2016. évi XXIV. törvénnyel) lépett hatályba. Ennek megfelelve a magyar vasúttársaság és a kijelölt kínai társaságok: China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG) vegyesvállalatot alapítottak 85 százalékos kínai és 15 százalékos magyar részvételi aránnyal. A társaság neve: Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A közös vállalat feladata a tervező és kivitelező kiválasztására irányuló tenderek előkészítése és lefolytatása, a szerződések megkötése, valamint a megvalósítás fázisában projektmenedzsment és monitoring tevékenységek ellátása. A vegyesvállalat nem végezhet kivitelezési feladatokat, a tervező és fővállalkozó munkáját koordinálja majd – a független mérnök és európai uniós tanúsító szervezetek mellett. A nemzetközi szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a projektre vonatkozó beszerzési szabályzat is, amelynek az alkalmazásával kerülhet kiválasztásra a felújítás, korszerűsítés tervezője és kivitelezője. A beszerzési szabályzat EU-konform, minden tekintetben megfelel az Európai Unió előírásainak. A tervezési és a kivitelezési munkák tendereztetése a jövő év folyamán kezdődik meg. A magyar vonalszakaszon az Európai Unióban és a Magyarországon hatályos műszaki előírásoknak kell érvényesülniük – a jogszabályi környezetnek megfelelve.

A projekt célja a Budapest és Belgrád közötti 350 kilométeres szakaszon emelt szintű vasúti összeköttetés biztosítása, előirányozva a két főváros között csökkentett személy- és áruszállítási menetidőt. A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz: a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonal 166 km hosszban. A műszakilag elvárt cél: kétvágányúsítás, 160 km/óra működési sebesség; 225 kN tengelyterhelés, ETCS 2 biztosító-berendezés. A pálya legfeljebb 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesz alkalmas az Európai Unió műszaki előírásainak megfelelve.

Korábban írtuk:

Az aláírással kapcsolatban Szijjártó Péter miniszter kiemelte: Magyarország és Kína kapcsolata újabb mérföldkőhöz érkezik, hiszen Magyarország eddig is elkötelezett volt a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés további fejlesztése mellett, de ma olyan megállapodásokat írt alá a két fél, amelyek nyomán az első, határokon átívelő, kínaiak által finanszírozott, kínai részvétellel megvalósuló közép-európai beruházás létrejön.

– Közép-Európa szempontjából azért nagyon fontos az együttműködés Kínával, mert a térségnek mindig stratégiai hátrányt jelentett, hogy itt az észak–déli irányú infrastruktúra nem annyira fejlett, mint a kelet–nyugati irányú – magyarázta. Szijjártó Péter kiemelte: ez stratégiai hátrány Európának, és az EU mindeddig nem tudott olyan fejlesztési forrásokat megnyitni, amelyek által a közép-európaiak ezt orvosolhatták volna. Ezért a régiónak életbevágóan fontos az együttműködés Kínával, hiszen az ázsiai ország a finanszírozási erejénél és technológiai színvonalánál fogva segítheti ezeket a beruházásokat.

A megállapodás értelmében a MÁV megbízza azt a kínai–magyar vegyesvállalatot, amely felelős lesz a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizációjának lebonyolításáért. Ezt a vegyesvállalatot magyar és kínai vasúttársaságok hozták létre, és azzal, hogy a MÁV megbízza ezt a céget, az uniós követelményeknek és jogszabályoknak is megfelelnek, így az EU folyamatban lévő vizsgálata során megfelelő válaszokat adhatnak az uniós intézményeknek.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy aláírják a finanszírozási tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást is. – Sikerült megállapodni a kínai féllel abban, hogy a beruházáshoz nyújtandó hitel feltételei szoros összefüggésben lesznek a magyar vállalati részvétel arányával, ugyanis az a cél, hogy magyar cégek minél nagyobb arányban vehessenek részt a beruházásban, hogy annak nemzetgazdasági hasznát maximalizálhassák – mondta.

Szijjártó Péter kifejtette: megállapodást írnak alá a kínai befektetések Magyarországra hozatalának kereteiről is. Kína gazdaságpolitikai célja az, hogy termelőkapacitásokat Európába helyezzen, hogy kínai vállalatok európai piaci részesedését növelje. Hozzátette: eddig 3,7 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra, elsősorban a termelő szektorban, az elmúlt időszakban az autóiparban újabb beruházások érkeztek. A most lefektetett kerettel biztosítják, hogy Kína európai gazdasági terjeszkedésében Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb szerepet játssza. A tárcavezető kiemelte, tavaly közép-európai összevetésben Magyarországról irányult a legtöbb export Kínába, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok a külgazdasági intézményrendszerrel közösen továbbra is sikeresek a kínai piacon. A kínai miniszterelnök ígéretének megfelelően ma Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel Kínába, így nem csoda, hogy az év első nyolc hónapjában 72 százalékkal nőtt az élelmiszeripari exportunk Kína felé.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!