Csinossal Szentendrére

Csinosnak becézik a rajongói azt a retró stílusban fényezett, MIXa motorvonatokból csatolt nagyegységet, amely jelen hónapban a Budapesti Helyi Érdekű Vasút (BHÉV) születésének 125. évfordulójának tiszteletére szállít utasokat a Batthyány tér és Szentendre között. Tegyük hozzá, a becenév nem alaptalan: Az MIXa már elegáns formavilágával is éles kontrasztot alkot a szentendrei vonalon megszokott, szinte teljes egészében NDK-gyártmányú MXa típusú járművekhez képest, dicsérve ezzel az áramvonalas kocsiszekrényt megálmodó ipari formatervező munkáját. Emellett a gyártáskori állapotát idéző színterv is kifejezetten jól áll neki.

Az MIX motorvonatok prototípusa 1962-ben látta meg a napvilágot az akkor még a BHÉV-hez tartozó dél-budai vonalcsoport telephelyén, amit napjainkban a BKV villamosvasúti ágazatának Budafok kocsiszínjeként ismerünk. Igen, jól olvassák, a BHÉV első korszerű, gyorsvasúti forgalomra szánt motorvonatát házilagosan építette. Csupán a hajtómotorokat szerezték be külső gyártótól, mégpedig az NDK-beli LEW-től. A két, egyenként egy vezetőállásos motorkocsiból álló ikerszerelvény 1963. január 1-jén állt forgalomba a csepeli gyorsvasúton. Budafokon hamarosan egy pótkocsi is készült hozzá, amivel teljessé vált az MIX. A pontosság kedvéért meg kell említenünk, hogy a motorvonatok korszakának beköszönésével sem változott a BHÉV-járművek hagyományos típusjelölése: a motor- és pótkocsikat továbbra is külön kezelték. Az MIX tehát szigorúan véve csak a motorkocsit jelentette, a hozzátartozó pótkocsit PXXV-tel jelölték.

Mivel a budafoki műhely – amely a BHÉV budafoki vonalcsoportjával együtt 1963-ban amúgy is végleg átkerült a villamos vasúthoz – nem volt alkalmas az új motorvonatok tömeggyártására, a sorozatot 1964 és 1966 között a MÁV Dunakeszi járműjavítója szállította a BHÉV-nek, LEW eredetű villamos berendezéssel. A prototípussal együtt összesen huszonhét motorvonat készült. Ezek évtizedeken keresztül a csepeli gyorsvasút gerincét alkották, emellett egy részük kezdetben a szentendrei, később a gödöllői vonalon és végül a ráckevei HÉV belső szakaszán is teljesített szolgálatot. A motorkocsikat a 801–854, míg a pótkocsikat a 601–627 pályaszámtartományba sorolták.

Az 1980-as évek elején szabványosítás céljából a cikk főszereplőit jelentősen átalakították. A kocsik alá az NDK-gyártmányú MX és MXa típusú motorvonatoknál alkalmazott forgóvázak kerültek. Esztétikai szempontból a legfeltűnőbb változás a motorkocsik homlokfalát érintette, ahol az eddigi ívelt lámpafoglalatokat szögletes dobozokkal pótolták. Ekkor változott a járművek jelölése MIXa-ra. Az átépített példányok már a HÉV mai napig is érvényes színterve szerint fényezve gördültek ki a járműjavítóból.

Harminc év használat után a kilencvenes évek közepén a sorozat nagyobbik részét – összesen húsz motorvonatot – Csepelen és Dunaharasztiban selejtezték. Ezek közül csak a 801-601-802 pályaszámú prototípus menekült meg a lángvágó elől, őt esztétikai felújítását követően utolsó forgalmi állapotában állították ki a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum udvarán. A maradék hét MIXa maradt a csepeli gyorsvasúton, ahol egy újabb korszerűsítés után ma is közlekednek, leginkább a hétköznapi csúcsforgalomban. Az UV típusú villamosok kivonása óta ezek a BKV Zrt. legidősebb utasforgalmi járművei.

2011 novemberében ünnepelték a gödöllői HÉV Kerepes és Gödöllő közötti vonalbővítésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból a 825-613-826 pályaszámú egységet a cinkotai műhelyben a hatvanas és hetvenes évekbeli külsőjét idéző fényezéssel látták el és az ünnepség idején nosztalgia-gyorsvonatként közlekedtették az Örs vezér tere és Gödöllő között. A hétköznapi munkavégzéshez ugyan hazatért Csepelre, elegáns ruháját azonban megtartotta. Sőt, mivel párosan szép az élet, márciusban elkészült a szintén retró festésű 831-616-832 pályaszámú MIXa, amivel lehetőség nyílt egy egységes külsejű nagyegység összeállításához.

Retro Liverynek nevezik angolul, ha közforgalmú járművek egy korábbi korszaknak megfelelő arculatukat kapják vissza. Napjainkban ez főleg a légi közlekedésben igen divatos. A vasúti járműveknél hazánkban a MÁV számított élenjárónak ebben a műfajban. Gondoljunk csak a tapolcaiak híres és szomorú sorsa miatt sokat siratott 4-es Nohabjára, amely ezelőtt közel két évtizeddel vált ismét csíkossá. Ide tartozik még az M62 és V43 sorozatú mozdonyok legelső példánya is, valamint a 113-as Púpos, persze a teljesség igénye nélkül. A BKV-nál most debütált a Retro Livery. Igaz, a cég még közlekedő járművei közül az évek folyamán a színtervet illetően talán egy sem változott ennyire látványosan, mint éppen az MIXa.

Gödöllői látogatása után közel egy évvel most előreláthatólag szeptember 23-ig a Szentendrei HÉV-en is utazhatunk a Csinossal. Ennek megszervezése kétségtelenül nagy dobás volt az illetékesektől. Látványos külsejével itt is érdekes színfolt az amúgy igen egyhangú járműállományban. Sőt, mi több, ez a járműtípus a hetvenes évek közepe óta nem járt az idegenforgalmi szempontból legjelentősebb HÉV-vonalon. Ezért a közlekedésbarátokon kívül a H5-ös járat utazóközönsége is első látásra megkedvelte a Csinost. Aki szeptember első két hétvégéjén lemaradt róla, az 22-én és 23-án utazhat rajta a Batthyány tér és Szentendre között. Mivel forgalmi járatként közlekedik, pótjegy nélkül vehető igénybe. Sajnálatos módon menetrendje nincs hivatalosan meghirdetve.

Fontos tudnivaló, hogy az eredetileg 22-ére tervezett nyílt nap a szentendrei HÉV járműtelepén elmarad. Ennek ellenére természetesen mindkét nap 10 és 17 óra között nyitva lesz a BKV múzeumának helyt adó régi kocsiszín, ahol többek közt megtekinthetjük az MIXa prototípusát is.